"Eltűnnék a gondok elől,de tudom,hogy nem lehet...Görcsbe rándul a gyomrom mikor hallom a veszekedést...A fájdalom mardossa a lelkem...futó tűzként terjedve míg végül fel nem emészt és azt mondom...
-Állj!-üvöltöm ahogy csak bírom,de már késő...fékcsikorgatás majd egy nagy csattanás és egy élet megint kimúlt..."
Bocsi,de csak úgy jött.^^"
"Lassú,óvatos léptekkel közeledem felé mire hátrálni kezd...Felé nyújtom jobb karom...megszólalok:
-Ne félj...nem foglak bántani...-nézek rá gyengéden ő pedig megáll a hátrálásban.Lassan közelít,pillanatok múlva már a kezemhez dörgölőzik.Leguggolok és megsimítom fejét.Mosolyogva nézem a kicsi,törékeny testet.Szemét behunyva bújik hozzám.Óvatosan felemelem amire ijedten fordítja tekintetét rám.Rá mosolygok és lassú léptekkel indulok meg.
-Vigyázok rád...Te pedig rám...Vigyázzunk egymásra.-mondom a magányos kis ~Rókának~.
Kérem a véleményeket ám ^-^
(Hogy mért pont Róka?-Egyszerű:Mert szeretem őket~!^-^)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése