7.Szösszenet(ek)

"Fesd le a múltat,ne a jövőt takard..."

Ne nézzetek nagyon hülyének:"Kánaán földjén jártam...és elvesztettem a lábam...kiakart a szög bújni a zsákból...ezért értem haza féllábon..."--->Nehéz időket élünk +ba még fáradt is vagyok és iszonyatosan wcre kéne mennem,de ezt muszáj volt leírnom..!xD

(Átmentem a pótvizsgán és most aztán belém ékelődött,hogy ilyen többször nem lesz^^)

~Már alig várom,hogy legyen gitárom *w*~

6.Szösszenet(ek)

"Millió csillagot látunk az égen néha egy-két Hullócsillagot,ami csak annyit jelent,hogy megint valaki elveszett..."

"S szárnyra kapva érzem a szellő gyengéd simogatását."

"S ekkor megszólalt a harangszó..."

5.Szösszenet(ek)

"Egy érdeklődési kör~Mégis különböző személyek..."

Na mit jelenthet ez?tudja valaki :)

4.Szösszenet(ek)!

"Lassan kezét végigsimítva hasfalamon megállapodva a derekamon,gyengéden meglökve tolt az ágy felé és fektetett le a puha takaróra..."
"Egy még belőlem megmaradt szilánkot őrizgetve várom,hogy megérkezzen..."

"Már ősidők óta tart ez a szólás...:A Perverzió végeveszthetetlen...Jólvan csak most jutott eszembe..éés??xD"

Egy Új Nagy Kedvenc Anime :D
"Are You Ready?"

3.Szösszenet

"Egy élet kimúlása csak egy kis seb az egész földön...Mégis nagyon fájdalmas..."
"Csodás az élet ha van valaki akivel megoszthatod." 

"Miközben arra vártam,hogy megjelenj elvesztettem önmagam..." 

"Téged kutatva rájöttem,hogy rég elvesztem..."

Most  csak ennyi jött,de lehet,hogy lesz még valami ^-^ xD
Sikeresen írtam még pár szót hozzá^-^

2.Szösszenet(ek)!

"Eltűnnék a gondok elől,de tudom,hogy nem lehet...Görcsbe rándul a gyomrom mikor hallom a veszekedést...A fájdalom mardossa a lelkem...futó tűzként terjedve míg végül fel nem emészt és azt mondom...
-Állj!-üvöltöm ahogy csak bírom,de már késő...fékcsikorgatás majd egy nagy csattanás és egy élet megint kimúlt..."

Bocsi,de csak úgy jött.^^"

"Lassú,óvatos léptekkel közeledem felé mire hátrálni kezd...Felé nyújtom jobb karom...megszólalok:
-Ne félj...nem foglak bántani...-nézek rá gyengéden ő pedig megáll a hátrálásban.Lassan közelít,pillanatok múlva már a kezemhez dörgölőzik.Leguggolok és megsimítom fejét.Mosolyogva nézem a kicsi,törékeny testet.Szemét behunyva bújik hozzám.Óvatosan felemelem amire ijedten fordítja tekintetét rám.Rá mosolygok és lassú léptekkel indulok meg.
-Vigyázok rád...Te pedig rám...Vigyázzunk egymásra.-mondom a magányos kis ~Rókának~.


Kérem a véleményeket ám ^-^
(Hogy mért pont Róka?-Egyszerű:Mert szeretem őket~!^-^)

Szösszenet Kezdésnek!

"Már megszoktam,hogy amibe belekezdek azt sosem fejezem be.De valahogy mindig…újra és újra neki kezdek valami abnormális tevékenységnek aminek sohasem lesz meg a vég kifejlett változata…de talán nincs mit tenni…vagy mégis..?Ezt a választ már nagyon régóta keresem…még ha úgyis tűnik,hogy végre…végre megvan a válaszom bármilyen kérdésre amit csak feltesznek nekem…akkor egy nagy villám csapásként ér az a tudat,hogy elvesztem.Minden egyes nap ez történik…talán csak túl sokat gondolkodom ésszerűtlen dolgokon…talán csak egy kis sétára lenne szükségem ilyenkor ,hogy ezeket a …gondolatokat,érzéseket eltüntessem magamból…vagy..talán..valakivel beszélnem kéne ezekről az érzésekről?Talán…talán nem…és csak még rosszabb lesz.."

Pár gondolat tőlem nektek~

Honlapom~Honlap vidije~